Magyar szerkezettár

fújja

fúj

tn (és ts) ige rég vál fú

1. orrán v. száján nagy erővel, hallhatóan szorítja ki a levegőt. ▸ fúj, mint a gőzgép | ts az így kiáramló levegőt valamire irányítja (, hogy hűtse v. élessze azt). fújja a levest, a tüzet. | (ts is ) ráfúj valakire, valamire (valamit). ránk fújja a füstöt.

2. az így kiszorított levegőt valamibe irányítja, préseli. sípba fúj. | ts biz <fúvós hangszert> ily módon megszólaltat. | (ts is ) biz kürttel v. szirénával jelez (valamit). riadót fúj.

3. ts biz (művészi árnyalás nélkül) énekel. ▸ valakinek a nótáját fújja ▸ mindig ugyanazt a nótát fújja ▸ egy nótát fúj valakivel | ts <szöveget> folyékonyan, de egyhangúan mond. ▸ fújja a magáét

4. ts <buborékot, üvegedényt> fújással kialakít, létrehoz.

5. ts ige ▸ orrát fújja orrot fúj

6. ▸ fúj valakire

7. (alanytalanul is ) a levegő érezhetően áramlik. erősen fúj a szél; esik és fúj. | ts <szél> mozgat, tovasodor valamit.

[ fgr ]

ja[Prs.Def.3Sg]

____________________

ugyanazt

→ ugyanaz ⊕ -t

ugyanaz

mut névm (röv.: ua.)

1. (szintén) pontosan az. ugyanaz az ember járt itt ma is, aki tegnap.

2. rendkívül hasonló, éppen olyan. ugyanaz a járása, mint az apjáé.

-t¹

rag

I. tárgyrag

1. <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.> [hívja] a fiát; [vágja] a fát.

2. <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.> a krémet [felkeni].

3. <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.> fiút [szült]; levest [főz]. | <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.> táncot [lejt]. | <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.> [békés] életet [él].

4. vmely helyen. [járja] a falut.

5. valamennyi ideig. öt évet [ült].

6. ritk <kif-ekben:> valamiként. őrt [áll].

7. <vonzatszerűen, nu-val.> korát [tekintve].

II. hat értelmű tárgy ragja

1. vhány ízben. ötöt [dob]; sokat [utazik].

2. valamilyen mértékben, ill. módon. egy kicsit [fél]; jót [aludt].

3. biz: ▸ mit? mit [tűröd]?

-t²

a befejezett mn-i ign képzője -tt

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].

____________________

nótát

→ nóta ⊕ -t

nóta

1. népi(es) dal (dallama). hallgató nóta. | rég dallam. valaminek a nótájára. | biz könnyűzenei együttestől komponált, bemutatott zenemű, énekszám. sok új nótát adtak elő a koncerten.

2. biz <kif-ekben:> ügy, dolog, história. régi nóta ez! | <kif-ekben:> szokásos megnyilatkozás(i) v. cselekvés(i mód). már nem az a nóta járja.

3. jog elav főbenjáró (hűtlenségi) vétség v. pör. ▸ elhegedüli elhúzza elrántja valakinek a nótáját

[ lat ]

-t¹

rag